A jódhiányos gyerekek intelligenciatesztje átlagosan 13 ponttal alacsonyabb, mint a szervezetükbe megfelelő mennyiségű jódot bevivő társaiké - derült ki az UNICEF felméréséből. E mikroelem különböző mértékű hiánya Magyarországon a lakosság 80 százalékát érinti.
Bolygónk népességének egyharmada jódhiányban szenved. Elsősorban a hegyvidéken és a tengerektől távol élők veszélyeztetettek.
Hiányosan
Hazánkban a talajok és az ivóvizek nagy része jódban szegény, ezért a táplálékláncban sincsen jelen ez az elem kellő mennyiségben. A Tiszántúl az egyetlen kivétel, ahol bizonyos területeken túl magas a vizek jódtartalma. Jódból kis mennyiségre van szüksége az emberi szervezetnek, de arra rendszeresen.
Hiánya esetén állandó fáradtság, a szellemi teljesítőképesség csökkenése, esetleg súlygyarapodás, alacsonyabb vérnyomás, székrekedés, keringési zavar léphet fel.
Csökken a nemző- és a fogamzóképesség, emelkedik a koleszterinszint, és az érintettek hajlamosabbakká válnak az érelmeszesedésre. A fiatal férfiak szív- és érrendszeri betegsége szintén összefüggésbe hozható a jódhiánnyal. Súlyos jódhiány esetén szemmel láthatóvá válik a nyakon a pajzsmirigy megnagyobbodása, kialakul a golyva, illetve a strúma.
Aprók veszélyben
A gyermekek sem kevésbé veszélyeztetettek. Jódhiány esetén pajzsmirigyük megnagyobbodik, lemaradnak a fejlődésben, anyagcsere-folyamataik lelassulnak, s emiatt könnyen elhízhatnak.
Olasz és spanyol iskolások körében végzett kutatások megállapították, hogy enyhe vagy közepes szintű jódhiány hatására csökken a gyerekek intelligenciaszintje.
Hazai vizsgálatok szerint sok településen elégtelen a jódbevitel, ezért nagyobb gondot kellene fordítani a megelőzésre, hogy a 6-10 éves tanulók körében öt százalék alá lehessen szorítani a golyva előfordulásának gyakoriságát.